SZÜLÉSZETI ÉS SZAPORODÁSBIOLÓGIAI ISMERETEK KUTYATENYÉSZTŐKNEK.
I rész: Fedeztetés előtti teendők.

Dr. Szász Ferenc Ph.D. - Dr. Gábor György Ph.D.
ANIREP Szaporodásbiológiai Szakrendelő
Budapest, 1119. Etele út 28.
Tel: 205-35-10, Mobil:06-20-31-22-440

Sokan úgy gondolják a kutyatenyésztés a világon a legegyszerűbb dolog, csak összeengedjük a kiválasztott, "boldog párt" a tüzelés alatt, és a többi már megy minta karikacsapás. A szuka és a kan tudja a dolgát, a természet meg gondoskodik arról, hogy a reprodukció tökéletesen megvalósuljon. A valóságban ez azonban koránt sem így van, és jómagam, immáron több mint tíz éve kisállat szaporodásbiológiával foglalkozó állatorvos gyakran szoktam mondogatni: előbb vagy utóbb egyszer mindenki szembetalálkozik tenyészetében a szaporodásbiológiai problémákkal.
Ezzel a cikksorozattal is az a célom, hogy új ismereteket és lehetőségeket tárjak az olvasó elé, melyek segíthetnek az eredményesebb és színvonalasabb kutyatenyésztés megteremtésében, hiszen csak a felkészült és tájékozott szakember érhet el komoly nemzetközi sikereket.

Mielőtt fedeztetni indulnánk...

A tenyésztői munka egyik legizgalmasabb része, amikor a szeretett tenyész szukánk végre tüzelni kezd, és elindulhatunk a kiválasztott párjához, hogy megvalósíthassuk álmainkat: létrehozzuk az álompárosítást, mely egészséges championok "sokaságát" eredményezi majdan. Vajon elég gondosan járunk-e el minden esetben? Melyek azok a teendők ill. vizsgálatok amiket ajánlatos elvégeztetnünk kutyánk egészsége és a sikeres fedeztetés érdekében?
A legelső dolog talán felmérni azt, hogy a szuka valóban tenyészérett-e már, és gond nélkül kihordhatja-e vemhességét. A szukák általában 7-12 hónapos korukban válnak ivaréretté (első tüzelés), de ez még koránt sem jelenti azt, hogy már élettanilag teljesen felkészültek a vemhességre. Ebben az időszakban az állat szervezete még fejlődik, növekszik, amely a testméret változásával, a nemi szervek fejlődésével és az ezeket irányító hormonális-élettani háttér alakulásával jár együtt. Tenyészérettnek mondhatjuk azt az egyedet, mely fajának, fajtájának és korának megfelelő méretű, fejlettségű és legalább két normális ivarzási cikluson túl van. Ez általában a szukák 18-24 hónapos kora közé tehető, bár természetesen bizonyos eltérések vannak az egyes fajták között.

A kedvező időpont meghatározása. Kinek higgyünk az orvosnak vagy a tapasztalt tenyészkannak?

Gyakran hallom még tapasztalt tenyésztőktől is: "Doktor úr én jobban bízom a kanban, neki tévedhetetlen orra van!"
Nem vitatom a természet csodálatos önfenntartó képességét és egyes tenyészkanok bámulatos tehetségét, de ne feledjük, vannak a normálistól eltérő esetek is, és ha mégis téved a "professzor kan úr", fél évet várhatunk a következő lehetőségre.
Ezért azt javaslom, ha kedvencünk már tenyészérettnek tekinthető, akkor a siker érdekében fedeztetés előtt mindenféleképpen javasolt szakállatorvoshoz fordulni, hogy a fedeztetés optimális időpontját meghatározzuk. Ezt a vizsgálatsorozatot ciklus- vagy ovuláció-diagnosztikának nevezzük, és azt a célt szolgálja, hogy megismerjük a petesejt leválás (ovuláció) pontos időpontját. A kutya tüzelése viszonylag hosszú intervallum (18-21 nap, amit az első vércsepp megjelenésétől számítunk) és a petesejt leválás kb. a 10-14. nap közé tehető. Az átlagostól azonban jelentős egyedi eltérések lehetnek, így az ovuláció bekövetkezhet akár már a 7. vagy igen későn, akár. a 18. napon is. Külföldre utazáskor vagy sperma import esetén, de akár csak, ha a tenyésztő biztosra akar menni érdemes az említett ciklusdiagnosztikai vizsgálatokat, elvégeztetni, amelyek általában hüvelytükrözésből, mikroszkópos hüvelycitológiai vizsgálatból (1. kép) és vérvizsgálatból (progeszteron-szint mérés) állnak.

1. kép: Az optimális fedeztetési időszakban a hüvelynyálkahártyáról vett kenet képe.

Szakmailag a ciklusdiagnosztika sorozatvizsgálatot jelent, tehát a tüzelés 5-6. napjától 2-3 naponta el kell látogatnunk az orvoshoz; ugyanis a szervezetben ilyenkor lejátszódó folyamatok dinamizmusa (petesejtérés, petesejtleválás, hüvelynyálkahártya állapotának változása) csak több vizsgálat után ítélhető meg. Ha korábban eredménytelenül fedeztettük a szukát, javasolt már a tüzelés 2-3. napján elkezdeni a vizsgálatokat, hogy az átlagostól eltérő esetleges (korai vagy késői) fedeztetési optimum biztosan diagnosztizálható legyen. A tapasztalt szakember 3-4 nappal korábban jelezni tudja, hogy mikor a legjobb a szukát fedeztetni. Ez általában 2-3 napos periódust jelent, hiszen a petevezetőben a petesejt kb. 48-56 órán át fogamzóképes.
A tüzelés elején javasolt a hüvely bakteriológiai vizsgálatát elvégeztetni, mely a steril tamponnal levett hüvelyváladék baktériumtenyésztése és a kórokozó antibiotikum iránti érzékenységének vizsgálatából áll. A baktériumtenyésztés akár 4-5 napot is igénybe vehet, ezért a mintavételt ajánlott már az első ciklusdiagnosztikai vizsgálattal összekötni. Tudnunk kell, hogy a hüvelyváladék normális esetben sem steril, benne többféle baktérium él együtt (un. vegyes flóra), melyek általában nem kórokozóak. Akkor van baj, ha csak egyféle baktérium nő ki a tenyésztésből, ilyenkor általában javasoljuk az antibiotikumos kezelést, hogy megelőzzük az esetleges fogamzási zavarokat, méhgyulladást, bár ez utóbbi esetében a kórokozók elsőrendű szerepe nem bizonyított. Tájékozott "kutyások" körében ismert fertőzés a Mycoplasmosis, mely fogamzási zavarok, vetélések hátterében lehet. Jelentőségéről későbbi cikkünkben szólunk részletesen, elöljáróban csak annyit, hogy a kórokozó kimutatása, tenyésztése nehéz, csak speciális táptalajra levéve a mintát van esélyünk, hogy kimutatható a fertőzöttség; ráadásul csak erre specializálódott bakteriológiai labor tudja kitenyészteni. Ellenkező esetben hibás negatív eredményt kaphatunk.
Gyakran felmerülő kérdés, milyen kezelések kerülendők el a tüzelés alatt, fedeztetés közelében, illetve szükséges-e vitaminok adagolása a fogamzás, alomszám emelésére. A gyógyszerek közül a hormontartalmú készítmények - hacsak nem éppen a ciklus javítását szolgálják - a szteroidok (izületi vagy allergiás betegségek kezelésékor) és egyes antibiotikumok adása nem javasolt. Kerülendő a kutya röntgenezése, vagy egyéb radiológiai kezelése. A féregtelenítő tabletták adhatók, nem zavarják a peteérést, fogamzást illetve a korai embrionális fejlődést. Gyakorlatiasabb azonban inkább a vemhesség félidejénél és az ellés előtt egy héttel féregteleníteni. A vitaminok mindig kedvezőek lehetnek, javasolt az állatgyógyászati készítmények preferálása, mégpedig olyan összetételűek választása, melyek vitaminokat (A-vitamin, E-vitamin B-vitaminok) és nyomelemeket (Szelén, Cink, Magnézium stb.) egyaránt tartalmaznak. A kiegészítő vitaminkezelést a várható tüzelés előtt 1-2 héttel már érdemes elkezdeni és kb. az embrió beágyazódásáig (18-20.nap az ovulációtól) érdemes folytatni. Egyes zsírban oldódó vitaminok (pl. E-vitamin) mértéktelen adagolása káros is lehet.
Érdemes néhány szót ejtenünk a szuka stresszmentes tartásáról is, mely lényeges eleme a fedeztetés utáni kb. 3 hétnek. Kímélnünk kell kedvencünket a kennel hierarchikus küzdelmeitől, hosszú utazásoktól, kiállítási izgalmaktól. A magzat nyomtalan felszívódására a vemhesség 30. napja körüli időszakig számíthatunk. Fontos tehát a vemhesség ultrahanggal történő diagnosztizálása.

Tüzeléssel kapcsolatos rendellenességek szukákban.

Az egyik leggyakoribb ciklus zavar, mely főleg 2 évnél fiatalabb szukákban fordul elő és ebben a korban még nem tekinthető kórosnak, az un. megszakított tüzelés. Ilyenkor 7-10 napos tüzelési tünetek után a ciklus leáll, ovuláció nem következik be, és az állat nyugalmi időszakba kerül. Két év alatti állatoknál általában 1-2 hónap múlva újra indul a ciklus, és ez már fertilis lesz. Idősebb egyedekben ilyenkor a hormonháztartás rendellenességére kell gondolni
és forduljunk állatorvoshoz.

2. kép: Hüvelyelőesés

Nagytestű, főleg laza szerkezetű fajtákban gyakori a hüvelyelőesés (2.kép), mely a tüzelés korai-középső szakaszában jelentkezik, és a duzzadt hüvelynyálkahártya felső részének hüvelynyílásból történő előesésében nyilvánul meg. Valószínűleg genetikai hátterű elváltozás és csak műtéttel (hüvelyplasztika) lehet tartósan megoldani a problémát. Fiatal és idős egyedekben egyaránt előfordulhat a tüzelés elhúzódása (25 napon túl is még jelentős véres váladék és duzzanat), mely alapja lehet egy makacs, nehezen kezelhető méhgyulladásnak. Ilyen esetben haladéktalanul forduljunk orvoshoz!
Szinte kizárólag idős állatokban az említett betegség hátterében gyakran áll petefészek daganat. Leggyakoribb tünet a nem csillapodó véres hüvelyváladék és péraduzzanat, elhúzódó esetekben szimmetrikus szőrhiány jelentkezése. A betegség csak műtéti megoldással (méheltávolítás) gyógyítható, haladéktalanul forduljunk állatorvoshoz!